Balassagyarmat
Története
(szlovákul: Balážske Ďarmoty, németül: Jahrmarkt) város, Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Balassagyarmat kedvező elhelyezkedése miatt a területe már a rézkorban is lakott. A honfoglalás során a későbbi település nevét adó Gyarmat törzs telepedett itt le, első ismert írásos említése 1244-ből származik. A török hódoltság idején várát lerombolták, a város elnéptelenedett. Több sikertelen kísérlet után 1690-ben telepítették újjá a települést. A 18. században fellendült Balassagyarmat ipara és kereskedelme, aminek köszönhetően 1770-ben a városba helyezték a vármegye székhelyét. Az első világháború után a város határában meghúzott demarkációs vonalat 1919-ben átlépte a Csehszlovák Légió, majd január 15-én megszállta Balassagyarmatot. A város lakosai és a környéken állomásozó magyar katonák Károlyi Mihály tiltásának ellenére január 29-én fegyveresen kiűzték a megszálló erőket. A polgárok hősies tettéért a város megkapta a „Civitas Fortissima” (A legbátrabb város) címet, és január 29-e lett a város ünnepnapja. Az 1950-es megyerendezés során Nógrád megye új székhelyéül Balassagyarmat helyett Salgótarjánt jelölték ki, a megyei tanács tényleges áthelyezésére 1952-ben került sor.
A 20. században Balassagyarmathoz csatolták Újkóvár, Patvarc és Ipolyszög falvakat, de Patvarc 1992-ben, Ipolyszög 2006-ban ismét önálló községgé alakult.
A város nevének utótagja a honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal, az előtagját pedig a legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. TOVÁBB
Civitas Fortissima Múzeum
A Civitas Fortissima Múzeumot Matúz Gábor hozta létre. A megvalósítás feltételeinek megteremtéséhez több balassagyarmati magánszemély is csatlakozott. Az intézményt dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át ünnepélyes keretek között 2011. január 28-án, a csehkiverés 92. évfordulójának előestéjén (a Múzeum első kiállítása a helyi Madách Filmszínház külön erre a célra felújított részében nyílt meg).
2015-ben – több oldalú megállapodás eredményeképpen – a Múzeum átköltözött az Ady Endre út és Széchenyi utca sarkán található Huszár-villába, amely egyik korábbi lakójáról nyerte közkeletű elnevezését (a „csehkiverésben” városparancsnoki teendőket ellátó Huszár Aladár lakott itt néhány évig). A villát az Ipoly Erdő Zrt. vásárolta meg és újította fel, majd egy részét a Múzeum rendelkezésére bocsátotta, amit azóta a balassagyarmati önkormányzat működtet. (wikipédia)
BALASSAGYARMAT HÍRESSÉGEI
Rózsavölgyi Márk (zeneszerző) 1788-1848
Kereskedő család sarja, tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be, ahol egy ideig szépírással tartotta fenn magát. 1808-ban került Pestre, ahol mint első hegedűs működött a Magyar Színjátszó Társulatnál. 1813-ban Bajára költözött, itt volt a székhelye az 1819-es tűzvészig. Ekkor Pécsre ment, majd Temesváron volt hegedűs a színházi zenekarnál. 1821 és 1833 között ismét Baján élt. Közben szinte az egész országot bejárta mint hegedűművész. Régi magyar nótákat, saját műdal szerzeményeit, ábrándjait, körmagyarjait és csárdásait játszotta mindenütt, igen gyakran minden kíséret nélkül. tovább
Jobbágy Károly (költő, műfordító) 1921-1998
Középosztálybeli családban született, apja művezető volt egy cukrászműhelyben. 17 éves korától (1938) kezdve részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt munkájában. 18 éves korától jelentek meg szocialista eszmeiségű versei a Népszavában, valamint a Híd és a Kelet Népe folyóiratokban. 22 évesen (1943) behívták katonának, a háború utolsó napjaiban szibériai orosz hadifogságba került, ahol 3 évet töltött. A hadifogságról írt versei miatt 1947 szeptemberében a magyar határról visszaszállították a Szovjetunióba és bebörtönözték. tovább
Szabó Vladimir (festő, grafikus) 1905-1991
Szabó Vladimir már kora gyermekkorában kapcsolatba került a rajzzal, hiszen apja, id. Szabó Vladimir rajztanár, Székely Bertalan tanítványa volt. 1924-ben felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Csók István, Rudnay Gyula és Vaszary János voltak a mesterei. Érdekes, hogy képzőművészeti tanulmányait 1926-ban megszakította: orvostudományi egyetemre járt, az izmok működési mechanizmusa érdekelte. 1930–1934-ben római ösztöndíjas volt, 1933-ban megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. 1935-től 1937-ig Benkhard Ágost osztályában folytatta főiskolai tanulmányait. tovább
Bérczy Károly (író, költő, újságíró) 1821-1867
Jogász végzettségével a Helytartótanács munkatársaként fogalmazó volt 1842–1849 között, így 1847-től Széchenyi István irányításával dolgozott a közlekedési osztályon, ahol gróf Széchenyi István oldalán teljesített titkári szolgálatot. Betegsége miatt megvált a hivataltól és újságíró lett.
1846-ban tagja volt a Tízek Társaságának. Részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. 1854-től a Politikai Újdonságok főmunkatársa volt. Előbb a Pesti Napló külpolitika rovatát vezette, majd ő indította meg 1857. január 15-én az első magyar nyelvű sportlapot… tovább
Nagy Iván (történész) 1824-1898
Felsőgyőri Nagy Iván (Balassagyarmat, 1824. június 18. – Horpács, 1898. október 26.)[1] az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész. 13 kötetes Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal című műve ma is alapvető forrás a családkutatók számára. A magyar genealógia fejlődését egymaga, minden segítség és támogatás nélkül mozdította előre. Elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt, akárcsak a legtöbb magyar kollégája. tovább
Markó Iván (táncművész, koreográfus) 1947-2022
Markó Pál és Fleischer Anna fiaként született. Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett, 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice Béjartnak Brüsszelben működő társulatának „A XX. század balettjé”-nek volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé sorolták.
1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel, s 1991-ig annak igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. tovább
